Aktuális verseny

Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny 2023/24.

A Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Versenyt a Budó Ágoston akadémikus személye iránti tisztelet jegyében rendezi meg az ELFT Csongrád-Csanád Vármegyei Csoportja és az SZTE Fizikai Intézete. A versenyre Csongrád-Csanád-, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Szerbia és Románia magyar tanítási nyelvű iskoláinak 9-12-es diákjait vártuk. A verseny egyfordulós. A feladatsorokat a diákok saját iskolájukban oldották meg 2023. október 26-án, s ott helyben javították ki szaktanáraik, majd a kijavított dolgozatokat a vizsgabizottság elnöke által felkért fizikusok felüljavították. Az iskoláktól 165 tanuló dolgozata érkezett be. Szép számmal érkeztek határon túlról is dolgozatok, s közülük többen is igen jó eredményt értek el. Az első 6 helyezést elérő, s ennek megfelelően díjazott diákok rangsora megtekinthető itt a honlapon. Az eredményhirdetésre 2024. február 3-án került sor a Szegedi Fizika Napja rendezvény keretében. A rendezvénynek ezúttal is az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet adott otthont. A Fizika Napja rendkívül gazdag programjának meglepetése volt a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc közel egy órás online bejelentkezése. A verseny eredményhirdetése délután Ignácz Ferenc Fizika Show-jával kezdődött. A verseny első 6 helyezettjének díjait a SemiLab Zrt, az SZTE Fizikai Intézet, a Matfund Alapítvány, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ELI-ALPS ajánlotta fel. A díjakat Ormos Pál akadémikus (ELFT), Prof.Hopp Béla (SZTE Fizikai Intézet), Mészáros Gergely (SEMILAB Zrt.) és Zimányiné Horváth Vera (ELI-ALPS) adta át a diákoknak és felkészítő tanáraiknak. Gratulálunk minden, a versenyen résztvevő diáknak és felkészítő tanáraiknak!

A Versenybizottság:
Prof. Hopp Béla
Győri István
Moróné Tapody Éva
Sarlós Ferenc

Versenyfelhívás
Eredmények
Adatkezelési tájékoztató
Individualizált felvételhez kapcsolódó adatkezelési tájékoztató

A régebbi versenyfelhívások, feladatok megtekinthetők az archívumban.

Története

A Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Versenyt először 1975-ben rendezték meg a Csongrád megyei gimnáziumi tanulók számára a Budó Ágoston akadémikus személye iránti tisztelet jegyében. A versenyt kezdettől fogva az ELFT Csongrád megyei Csoportja gondozza. A verseny 1994-ig egynapos rendezvény volt: az iskolákból évfolyamonként 2-2 tanuló vehetett rész rajta. 1981-tól kapcsolódtak be a szakközépiskolai tanulók, 1983-ban pedig csatlakoztak a versenyhez a Békés megyei gimnáziumok és szakközépiskolák tanulói.

A versenynek ezen 19 év alatt számos iskola adott otthont: Szegeden az Egyetem és a Főiskola többször is, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola, a Deák Ferenc Gimnázium. Csongrád megyében Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon volt verseny. Békés megyében pedig Orosháza és Békéscsaba adott otthont a versenynek.

A gimnáziumi tanulók a feladatokat évfolyam szerinti bontásban kapták, a szakközépiskolai tanulók választhattak a kiadott feladatok közül. A megoldásra 3 óra állt rendelkezésre, és minden segédeszköz használható. A versenyzők délelőtt megírták a dolgozatokat, utána ebéd következett. Délután a kísérő tanárok kijavították a dolgozatokat, eközben a diákok bemutatóval egybekötött érdekes előadást hallgathattak, az Egyetem illetve a Főiskola Fizikai Tanszékeinek oktatói jóvoltából. Az ünnepélyes eredményhirdetésre még aznap délután került sor: az első három helyezett jutalmat és oklevelet, a 4-6. helyezett dicsérő oklevelet kapott.

A verseny 1994-től kezdve alapvetően megváltozott. Mivel a verseny díjazottjai felvételi kedvezményben részesültek a JATE és a JGYTF bizonyos szakjain, célszerűnek látszott a meghívásos alapon működő versenyt bárki számára elérhetővé tenni. A verseny továbbra is egyfordulós. A szervezők eljuttatják a feladatokat a középiskolákba, ahol a tanulók megfelelő felügyelet mellett azonos időben írják meg a dolgozatokat. A küldött javítókulcs alapján a tanárok helyben javítják ki a dolgozatokat, majd beküldik a verseny szervezőinek. A dolgozatok átnézése után az ünnepélyes eredményhirdetésre körülbelül a verseny után egy hónappal kerül sor.

A verseny szervezésében az első 15 évben Bor Pál, Lang János, Megyery Árpádné, Molnár Miklós, Nánai László, Pintér Ferenc, Szucsán András, Dudás Zoltánné vett részt. Az elmúlt években, 2016-tól Hopp Béla, Kopasz Katalin és Moróné Tapody Éva voltak a rendezvény házigazdái, a feladatsorok összeállítását 2022-től Győri István és Sarlós Ferenc végezték.

A verseny 1979 és 1990 között kitűzött feladatai és megoldásai a MOZAIK Oktatási Stúdió gondozásában könyv alakban is megjelentek.

A névadó

Budó Ágoston (1914-1969)

Budó Ágoston (1914–1969) fizikusi pályája rendhagyó módon indul. A szülői rábeszélés a jogászi pálya felé tereli, ahol az első félévben jelesen kollokvál. Ezt követően azonban részt vesz az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által megrendezett, elsőévesek számára kiírt versenyen, s a társulat elnöke neki, a joghallgatónak nyújthatja át a fizikai első díjat. Ezt az eredményt szülei is respektálják: Budó Ágoston matematika-fizika szakos hallgató lesz a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Még egyetemistaként bekapcsolódik a műegyetemi molekula-spektroszkópiával foglalkozó kísérleti kutatómunkába Schmid Rezső mellett. Dolgozata jelenik meg a nemzetközi hírű, nagy tekintélyű Zeitschrift für Physik folyóiratban. A cikk a kétatomos molekulák spektrumaiban mutatkozó finom szerkezetről szól. A jól induló tudományos pályát két ösztöndíj mozdítja tovább: az egyiket itthon, a másikat Berlinben, a Vilmos Császár Fizikai Intézetben tölti, amelynek igazgatója a Nobel- díjas Peter Debye. Debye professzor mellett tudományos témát kell változtatnia. „Kötelező” programja a dielektrikumok fizikája lesz: a molekulák nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedését tanulmányozza.

Budó professzor vezetésével megkezdődik a tudományos munka feltételeinek a megteremtése. Mivel a tanszéken a fluoreszcencia kutatásának már voltak hagyományai, volt néhány jó minőségű spektroszkópiai eszköz az 1931. évi Rockefeller-alapítvány jóvoltából, s az intézet munkatársai is a fénytani vizsgálatok területén voltak leginkább járatosak, újra tudományos témát váltott. A lumineszcens jelenségek vizsgálatával kezdett ő is foglalkozni, de a zselatin helyett a sokkal egyértelműbb feltételeket biztosító tiszta oldatok vizsgálatát választotta. A vizsgálatok középpontjába az oldatok fluoreszcencia-polarizációja került. 1950 végén a Kísérleti Fizikai Intézetet is bevonták az aspiránsképzésbe. Budó Ágoston nagy gondot fordított fiatal kollégái munkájának megszervezésére. Az aspiránsi témák kialakítása már az új kutatási irányt tükrözte. Korábbi témáiról lemondva Budó professzor a lumineszcencia-vizsgálatok módosított programja mellett foglalt állást (más kutatást az adott körülmények között nemzetközi színvonalon nem is igen lehetett volna végezni az intézetben). Budó professzor 1961 márciusában elhangzott akadémiai székfoglalójában ismertette az addig elért eredményeket, részletesen kitérve a valódi lumineszcencia- jellemzők meghatározásának fontosságára és a meghatározás módjára. Kutatómunkáján túlmenően Budó Ágoston széleskörű tudományszervezői tevékenységet is folytatott.

1960-ban megalakult az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoportja (ma MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport), amelynek vezetője lett. Mint az intézet igazgatója biztosíthatta a szellemi kapacitás koncentrációját, a csoport kutatási lehetőségeit pedig előnyösen befolyásolta Budó személyes jelenléte 1961-től az Akadémia elnökségében. Mint a kutatócsoport neve is utal rá, a tanszéken intenzív és eredményes félvezető-vizsgálatok is folytak, ezek támogatása is szívügye volt Budó professzornak.

Sokat fáradozott a vidéken elsőként Szegeden létrehozott Akadémiai Bizottság megalapításáért, amelynek elnöki tisztét haláláig ugyancsak ő töltötte be. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportjának 1950-től haláláig szintén elnöke volt. Az ő javaslatára hirdeti meg az ELFT Csongrád megyei Csoportja a Jedlik Ányos feladatmegoldó versenyt az 1960-as évek elején. Ez a verseny 1975-től, emléket állítva Budónak, az ő nevét vette fel.

Pedagógusi feladatát sohasem tekintette mellékesnek, a rá jellemző végtelen alapossággal, precizitással művelte. Nagy gondot fordított az előadásain bemutatandó demonstrációs kísérletekre. Egyik tanítványa, Dániel József így emlékezik előadásaira: „Halkan, lassan beszélt, nem töredezetten, de éreztük, hogy minden szót gondosan megválasztott. Amit Budó professzor megfogalmazott, arról tudtuk, hogy azt nyelvileg tökéletesebben kifejezni nem lehet. Előadásának minden mondata szuggesztíven sugallta: elfogadni csak a gondolat legjobb nyelvi approximációját szabad.”

Budó Ágoston 1969-ben tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében halt meg.

Archívum

Dokumentumok

Adatkezelési tájékoztató

Individualizált felvétel adatkezelési tájékoztató